* D. (iv) István melegvízsori háza, a korábbi Szécsi birtok egyik épülete 2005 októberében

* A gönci Dienes család mai ismert első említése az 1558. évi egyházi tizedfizetők összeírásában maradt fenn. Ezt követően 1558, 1560, 1610, 1640 években, majd a különféle összeírásokban egészen a XX. szdig szerepelnek Dienesek. 1658-ban nemes D. György uram procuratora és plenipotentiariusa Makkos Kis Izsáknak. 1659-ben D. András városi esküdt. 1691-ben a 81 gönci nemes egyike D. András. Az 1790 utáni rendszeres református anyakönyvezést követő hézagmentes adatok szerint a ma élő ág őse D. János Telkibányáról költözött (vissza) Göncre 1855-táján. Forrás: Iványi B. Göncz szabadalmas mezőváros története, 1926 Karcag, Kertész József könyvnyomdája. * Gönc A megszorult Kamara 1558-ban adta el a Thurzóknak az addig király(nő)i tulajdonban álló Göncz és Telkibánya városokat, amelyhez az ezüst/aranybánya kimerülése, és a helységek védhetetlensége is hozzájárult. A XIX szzd-ig a Tokaji borvidék legészakibb települése. A gönci hordó egykoron mértékegység volt. Nevezetes kajszija. A határában álló Őrhegyen és a Dobogó valamint a Borsóhegy aljában 1950 táján még mindenütt gyümölcsösök, szőlők virultak. A város nagy kiterjedésű határának jelentős részét mára visszafoglalta az erdő. .

e-mail: homputers@yahoo.com